
Uzsorások tették tiszteletüket a Tisza Párt „eredményváróján” vasárnap.
Manapság azok a színházi emberek állnak a barikádokra, akiknek a pályáján nincs rendben valami – véli Lukács Sándor színész. Ő sosem vágyott ilyesmire, talán ennek is köszönhető, hogy több mint ötven éve ismeri és szereti a közönség. Húsvéti beszélgetés miskolci gyerekkorról, kötelező exhibicionizmusról és arról, miért fontos, hogy elkezdjünk végre szóba állni egymással.
Hátha csurran-cseppen, nem igaz!?
A soha el nem tűnő SZDSZ valójában egy életstílus, egy gondolkodási mód.
Radnai László a szocialista diktatúra idején impexes volt, ám tagadja, hogy köze lenne a titkosszolgálatokhoz.
„Rövidesen derék elődeid, az SZDSZ, a Momentum és MZP mellé kerülsz a magyar politikatörténet szemétdombjára” – írta a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Az elemző a Magyar Nemzetnek megjegyezte, van ugyan a politikai palettán más párt is, de a kérdés az, kinek van bármilyen reménye arra, hogy leváltsa az orbáni világot.
A fiatalabbak talán nem tudják, a közutálatnak örvendő SZDSZ volt az a párt, amely kipofozva, leporolva visszacsempészte nekünk a kommunizmus szellemét.
A bukott SZDSZ-s arcok Magyar Péter mellé álltak szépen sorban.
Rendjén van az, hogy mondjuk az újabban Magyar Péterhez dörgölődző Bródy János soha egyetlen felkérdezést nem kapott azért?
Csődöt mondott az SZDSZ-es retorika.
„A diszkóliberális Magyar Péter ránk szabadítja a szélsőségesen liberális figurákat, az új SZDSZ-t” – mondta Menczer Tamás.
Mitől olyan ismerős ez a felállás? Hát persze. MSZP – SZDSZ szimbiózis!
Herold János és Szindekovics József arról is cseverészett, hogy mi lenne, ha erőszakba torkollna a kormányváltás és ha egy kis vér is folyna.
Az amerikai csatornák lezárása miatt magukra maradt, hazai titkosszolgálati hátterű posztkommunista elit nem akarja finanszírozni a párt költéseit.
Kevesen tudják Fodor Gáborról, hogy remek humorérzéke van.
Már a megszokott libsi ravaszság sem a régi.
Kikészültek a balos megmondóemberek.